amikor 3 nappal ezelőtt a base supervisorom (bs) smsére ébredtem, hogy jó lenne betolni a kis arcomat, mert a head of inflight lejön, hogy egy bejelentést tegyen, az első gondolatom az volt: bezárják a bázist, és elhúzhatok innen a vérbe.

aznapra lemondták a mítinget, helyette megtartották ma. lakótárs kollegina felhív, hogy na szerintem mikor zárják a bázist? hát november 1-jén. mondanom se kell, hogy az emberek hülyének néztek itt a tömött starbucksban, amint 3x egymás után, hisztérikus hangsúllyal (és hangosan) azt ismételgetem "are you serious?!"... hát az volt, nem is kicsit. szóval választhatok új bázist, van rá egy hetem, hogy eldöntsem. el se hiszem, mindjárt kiugrok a bőrömből ^_^ jah, és ugye akkor egy hónap múlva költözés akárhova, de nemtom hogy, mert ugye a Nittánkát addig meg kéne gyógyítani...

zajlik az élet :)

üdvözletem kedves hallgatók!

elindultam vándorútra, hű de nagyon. mivel tegnap esti műszakban dolgoztam, így 11-re értem haza, majd volt egy hosszabb-rövidebb eszmefuttatásunk D-vel, mit kéne csinálni a Nittánkával, ami tegnap feladta a küzdelmet, és meghalt. mivel nem jutottunk semmire se 2 óra faszkodás elteltével, így D elment aludni, én meg nekiestem a pakolásnak. mondanom se kell, már nem volt sok hátra (még jó, két hete készülök), viszont aludni csak 3kor sikerült elmenni, és 4kor már keltem is. friss vagyok és üde, mint a harmat (nem, de megfelelő kozmetikumokkal emberszerűbbé tehetem a zombikéval veteksző vonásaimat).

tessék elképzelni, hogy most éppen dublinban vagyok a reptéren, ami ilyenkor (reggel 8 van itt épp) fullon pörög, és ennél csak durvább lesz a nap folyamán. annyi ember van itt, mint 3 megyében összesen :D imádom. már el is felejtettem, milyen emberek között lenni. (meg azt is, milyen fura érzés utasként utazni a repcsin, és nem a jumpseaten kucorogni. természetesen minden callbellre egyből felkaptam a fejem félálomban, hogy "jaj mivan" - szakmai ártalom).

aztán. azt tudtátok, hogy a starbucksban 20%-os kedvezmény jár a staff-nak? hát én sem. ez csak akkor derült ki, amikor fizettem, a pultos csajszi észrevette a nyakamban lifegő ID-t és felhomályosított. szóval most életem _első_ karamelles frappucinoját tolom, a la starbucks. meg kell hagyni, igencsak jóság. bár eléggé érdekes elképzeléseik vannak a méretekről. még a mekkáfés időkből rémlenek a csészék meg poharak meg mindenfélék, és mit ne mondjak, ami a mekiben a közepes/nagy, az itt a kicsi. vagy ha nem is így van, minden esetre így néz ki. a szomszéd fotelban süppedő csaj pl. egy akkora papírpohárból szürcsöli a KV-t, mint egy sörös korsó. és a várakozásaimmal ellentétben nem is olyan vészesen drága, bár fogalmam sincs, h normál körülmények között mennyibe fáj egy akármi, de ha azt vesszük, hogy ez mégis csak egy nemzetközi reptér, nem kevés forgalommal, akkor egész tűrhető.

ööö asszem most ennyi, még van cirka 7.5 órám, szóval van egy olyan érzésem, hogy majd még jelentkezem.

2 héttel ezelőtt már elkezdtem bepakolni a táskámat, majd félúton elakadtam. na, tisztelettel jelentem, hogy sehogy nem állok kb. ami csak azért ciki, mert gyakorlatilag holnap reggel megyek haza (hurrá hurrá ^_^), viszont addig még megjárom 3x dublint meg egyszer londont.

miért vagyok ennyire körülményes, ha pakolásról van szó? N. egy éjszaka alatt pakolta be mindazt, ami a fél éves snowboardos ámokfutásához kelleni szokott. én meg 8 napra képtelen vagyok bepakolni. üssetek meg.

amúgy mi ez az őrület most ferihegyen? a security check mindenhol észveszejtő, ez tény, de a 2 óra sorban állás nem normális. (mondjuk aki járt már mondjuk dublinban vagy londonban, az tudja, hogy ott szerencsésnek nevezheted magad, ha fél óra alatt sorra kerülsz, de az esetek döntő többségében hosszabb a várakozási idő. arról nem beszélve, h a hatásfok nem annyira meggyőző, múltkor az egyik utasom 50 cm hosszú és 1 cm vastag kötőtűkkel oktojálta fel magát az egyik londoni járatomra. kicsit meglepve pillázott rám a kislány amikor megkértem, h tegye el őket iziben, mielőtt más is meglátja, mert seperc alatt meg lehet ölni vkit ezekkel, és még csak nagyobb erőfeszítésbe sem telik)

remélem igaz a pletyka, h a következő bázis LGW lesz, mert akkor adom be a jelentkezésemet izibe, és költözök Brightonba ^_^

és már csak hatot kell aludni.

2 nappal ezelőtt olyan depressziós voltam, mint az elmúlt 8 hónapban egyszer sem. ma viszont STN-en találtam 50 eurot a járdán, miután sokadjára is elköszöntem. alakul ez :)

el is felejtettem, de most eszembe jutott, hogy ilyet szeretnék, de nagyon. már egy ideje akarok egy kisebb méretű moleskint a receptjeimnek, de nem tudtam, hogy konkrétan van erre a célra is egy notesz, szerencsére ez most kiderült Corkban. imádom. kell. lééégyszi... ^_^

jézusom, ez a bőrönd pakolás nehezebb lesz, mint gondoltam...

úgy látszik ez az a probléma, amit nem fogok tudni megoldani, ha beledöglök sem. az elmúlt pár napban kiagyaltam, hogy jaj de okos, ügyes és erős leszek, hát a nagy lóf_szt. az lett a vége, mint eddig mindig, és basszus hülye vagyok, mert hagyom magamat, és csak sodródok az árral.

hol van ilyenkor a jóképű svéd kapitány a feszes nadrágjával, mi?!

és már csak 13-at kell aludni, asszem. yaaaay! ^_^ megyek is pakolni a táskámat.

a múltkor akartam írni vmit, mert azt hittem, hogy kurva vicces. hát nem.

bő két hét múlva megyek haza, ami lájk, viszont összebalhéztam ezzel a hülyével, ami egyáltalán nem lájk. ráadásul tegnap a Nittánka beadta az unalmast, szóval remélem nincs semmi komolyabb baja, mert most épp nincs csillió forintom a szervizelésre.

ennyit mára, folyt. köv.