A tegnap este fénypontja a Ragyogás volt. Ciki vagy nem, de a hideg futkos a hátamon Jack bácsi tekintetétől, ráadásul a zene még tovább húzta az agyam... parázós vagyok, na. (Habár ez nem baj, mert végre egy film, ami tényleg szórakoztat, és azt a reakciót produkálom, amit Kubrick bácsi szeretett volna - gondolom...) Btw, az utóbbi időben megnézett filmek közül ez tetszett eddig a legjobban (az Eastern Promises mellett, ráadásul az "kötelező" volt).
Ma reggel arra ébredtünk, h. a júpíszís mókusok a folyosón fúrnak, demintazállat. Isteni volt. Ennél jobban csak akkor örültem, mikor du. hazajöttünk, és megláttam, h. az előszobában centis por áll - mert ugyebár ujjnyi rés van kurva jól szigetel a bejárati ajtó.
Persze tanulni megint nem sikerült. Ill. azért nem ment, mert lemerült az elem az egérben (és az esszém a pc-n van, nem a notin). Ergo D. hazavitte az újratölthető elemeit. Én meg kurvára rábasztam, mert elfelejtettem venni újakat, és így fel kellett túrni az egész lakást 2 kibebaszott elemért. Természetesen minden dobozt átkutattam (igen, még mindig nem pakoltam ki, pedig már június óta itt élek), de csak lemerült elemeket találtam. Az utolsó lehetőségem az volt, h. kiveszem Olgából. Katt-katt, és ezzel kb tízre nőtt az előhívandó tekercsek száma... ( most nem azért, de nem akar vki meglepni karácsonyra egy hívó tankkal?!) Igazándiból pont rosszul csináltam, mert azt a kupit kellett volna lefényképezni, ami ezek után keletkezett. Elszántam magam, és három kartondobozt kiürítettem, kidobáltam a csetreszeket, szelektáltam vadul - a már 6x átválogatott cuccok közt. Már csak a könyveim és a képek vannak dobozban. Az előbbiek még tuti maradnak ott, mivel nem sikerült megoldani a könyvespolc-kérdést, a 2 doboznyi képet viszont ideje lenne feldobálni a falra. Már csak 100-150 db szegre és egy cukirózsaszín pónilovas kalapácsra van szükségem.