felesleges tények szerény személyemről:

• a keresztneveimet a szüleim után kaptam, mert az eredeti terv szerint egyke lettem volna. a külföldi ismerőseim mindig megütköznek rajta, hogy miért hívnak egy magyar lányt éva jozefinának
• szeretek aludni, de nem mindig sikerül. a legkevesebb, amit egy hét alatt aludtam (összesen): 8 óra, a leghosszabb, amit egy huzamban aludtam: 20 óra
• 21 éves koromra már 5 különböző országban éltem
• 5 évvel ezelőtt egy szakítást követően kezdtem el fotózni, de amióta elköltöztem finnországból, egyetlen képet sem csináltam (ez másfél évvel ezelőtt történt)
• tudom, mi kell a tökéletes csoki pudinghoz, amit 5 perc alatt el is tudok készíteni
• ha a hátra lévő életemben egyetlen dolgot ehetnék csak, akkor az tuti h maryland keksz lenne (mogyis)
• rengeteg teát iszom, kedvencem a borsmenta, de szeretem a gyümölcs- és az érlelt fekete teákat, valamint a különleges keverékeket. viszont egyszerűen nem bírom meginni a zöld teát, max. ha 75-80 fokos vízzel készült. amúgy egy keserű szar
• 19 éves koromban használtam először alapozót, és csak 21 éves korom óta sminkelem magam rendszeresen, de csak munkába, vagy ha emberek közé kell menni (hivatal, klub stb)
• a legjobban a hajamat szeretem, ami kisgyerek koromban még tejszőke volt, azóta viszont folyamatosan elkezdett fakulni. mára szürkésbarna egér színe van, ezért festem, de kb. senkinek nem tűnik fel, h ez nem az eredeti hajszínem. most jelenleg valahol az eperszőke és a sötétszőke között van
• tudom, h undorító, de gyerekként rágtam a körmöm, ami később nagyjából elmúlt, de pl a gimiben/egyetemen vizsgaidőszakban tövig voltak rágva, mert idegbeteg voltam. rosszabb esetben letépkedtem őket. teljesen akkor hagytam fel vele, amikor kiköltöztem finnországba, és azóta se fordult elő
• a személyes papírjaimat átlátszó műanyag dossziékba szoktam rendezni, de az esetek döntő részében így is az összeset végig kell túrnom, ha keresek vmit
• amikor kb 3-4 éves lehettem, a kedvenc mesém a tini nindzsa harci teknősök voltak, na meg cápali és cápeti.
• nincs személyi igazolványom. és mivel az útlevelem 2020-ban jár csak le, valószínűleg nem is lesz egy jó darabig
• a bal lábam nagyobb, mint a jobb, de ez nem akadályoz meg abban, hogy minden adandó alkalommal vegyek egy új cipőt. ráadásul egy anyajegy is van a talpamon
• én vagyok az outletek királynője, mérföldekről kiszúrom a designer cuccokat - a lehető legalacsonyabb áron. csak néhány példa a szemléltetéshez: calvin klein tomboy jeans £179 helyett £13, karl lagerfeld farmer short £100 helyett £10, lagerfeld ing £150 helyett £20, valentino selyem sál £190 helyett £14, dkny selyem kendő £70 helyett £7
• már 5 éve van jogsim
• a kedvenc autóm az a 12 éves nissan micra volt, amit írországban használtam. pontosan egy méterrel volt rövidebb, mint az audi a6 amit akkor vezettem párszor, amikor még a jogsimat csináltam.
• kb 12 éves koromban voltam először a UK-ben, és már akkor úgy éreztem, h nagyon jó lenne itt élni egyszer. 9 évvel később valóra is vált, és mindez csak a véletlen műve
• az első sorozat, amit az elejétől a végéig láttam, a lost volt, és kevesebb mint másfél hónap elég volt ahhoz, h a 6 évadot megnézzük. ez nem jelenti azt, h értettem is a végét
• furcsának tartom a szinkronizált filmeket/sorozatokat, és idegesít, amikor ugyanazon a hangon szólal meg 3-4-5-stb. különböző személy
• akkor ábrándultam ki a film szakból, amikor az egyik legdurvább tanárom az első előadáson elmondta, h az ő kedvenc filmje a back to the future. a filmmel és a tanárral sincs semmi baj, viszont az elte btk egy rakás szar, bocs
• manó füleim vannak
• eléggé alacsony vagyok, egy 737-800-as boeing-en mezítláb/lapos cipőben beférek a psu (=passenger service unit) alá
• viszont sosem tudtam pontosan milyen magas vagyok
• kávét csak az íze miatt iszom, rengeteg tejjel, és ha van, akkor mézzel. esténként meg egy forró bögre horlicks-ot, mini pillecukorral a tetején
• büszke vagyok amikor mások elismerik, milyen finomat főztem/sütöttem
• hobbi szinten varrok, de néha eljátszom a gondolattal, h értékesíteni is lehetne
• világ életemben szerettem volna megtanulni dobolni